vissza a főoldalra Tovább a 4-7oldalra

Segély helyett munka
Van Magyarországon egy település, amely korát jócskán megelőzte. Valahol Dél-Magyarországon a polgármester úgy döntött: a falu felvirágoztatásából azoknak is ki kell venniük részüket, akiknek nincs munkájuk, és esélyük, szándékuk sincs rá, hogy belátható időn belül rendszeres jövedelmet hozó munkához jussanak. A faluban azonban bőven volt mit tenni. Ezért – a többség egyetértésével – csak azok kaphatták meg a rendszeres szociális segélyt, akik a közösség érdekében dolgoztak. A polgármester még azt is vállalta, hogy ezért a tulajdonképpen törvényellenes megoldásért feljelentik. Ám senki nem tette eddig. Belátták, hogy jobban járnak, ha dolgoznak.

Lapunk megjelenésével egy időben kezdte meg a parlament annak az előterjesztésnek a tárgyalását, amely több, a munkanélküliség szabályaival foglalkozó törvényt kíván módosítani. Az elgondolás hasonló, csak természetesen több lehetőséget, módszert sorakoztat fel. Az a cél, hogy a segélyek helyett jobban ösztönözzék a munkanélkülieket az aktívabb álláskeresésre, illetve, hogy az ellátási rendszerben elért megtakarításokat visszaforgassák a foglalkoztatás támogatására. Ennek érdekében például módosulna a munkanélküli járadék folyósítási idejének felső határa: a korábbi 12 hónap helyett csak 9 hónapig járna. Ennél tovább csak akkor kaphatna a munkanélküli járadékot, ha a járadék folyósításának első hat hónapja alatt elkezd valamiféle képzést, amely tovább tart, mint a járadékfolyósítás határideje. Ebben az esetben viszont még egy évig kaphatja a munkanélküli járadékot. Ezen túlmenően megszűnne a munkanélküliek jövedelempótló támogatása is. A munkanélküli járadékot kimerítő munkanélküliek közül azok részére, akik szociálisan rászorultak, az önkormányzatok biztosítanának foglalkoztatási lehetőséget, és csak ezek az emberek kaphatnának rendszeres szociális segélyt. A törvénymódosítás egyértelműen megszünteti azt a lehetőséget, hogy a munkanélküli ellátásban részesülők suttyomban kereső tevékenységet is folytassanak.

A parlament plenáris vitáját megelőzően az Országgyűlés bizottságai már tárgyaltak erről a törvénymódosítási javaslatról, és bizony meglehetősen sok aggályt fogalmaztak meg a képviselők. Azzal mindenki egyetértett, hogy túl sok pénz folyik el indokolatlanul a foglalkoztatásra, mivel látszatja nincs a törekvéseknek. Tehát annak, hogy minél több munkanélküli mielőbb ismét visszatérhessen a munka világába, és főként annak, hogy senki ne vállalhasson feketén munkát, miközben az államtól is kapja a járadékot, segélyt. A célok megfogalmazásával tehát nincs gond, annál inkább a megoldásokkal. Többen alkotmányellenesnek ítélték, hogy a segélyhez csak úgy juthatnak a munkanélküli járadékból kiesők, ha elvégzik azt a munkát, amit az önkormányzatok kínálnak számukra. Ez a fajta kényszer ugyanis sérti azt az alkotmányos elvet, amely szerint mindenkinek joga van megválasztani, hogy milyen fajta munkát óhajt végezni. Arról már nem is beszélve, hogy nem lehet mindenkit büntetni azért, mert nem talál a képességeinek, elképzeléseinek megfelelő munkát. Ráadásul a nagyobb településeken, a városokban sokkal nehezebb ellenőrizni, hogy kik azok, akik feketemunka mellett is sorban állnak rendszeresen a segélyért.

Azt is sokan kétellették, hogy az önkormányzatok képesek elegendő munkát biztosítani a munkanélküliek számára. Különösen olyan kistelepüléseken aggályos ez, ahol az ott élők nagy része már régóta nem talál munkát sem helyben, sem a környéken. “Végül is nem lehet mindenki mezőőr” – mondták a képviselők. Meglehetősen ellentmondásosnak tartották azt is, hogy a törvénymódosításban kitérnek arra az esetre: meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli kereső tevékenységet folytat. Ez a szabály logikus és semmi baj sincs vele, csak éppen eddig sem tudta senki megállapítani, ha csak egy rosszakaró nem jelentette, hogy valaki dolgozik, miközben felveszi a pénzt a munkaügyi központtól. Ráadásul a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársai bevallották, semmiféle adatuk nincs az ilyen renitensek számáról, mert ha lenne, ezeket már nem munkanélküliként regisztrálnák. Nos, a képviselők úgy vélik, az újonnan rögzített szabályt ezután sem fogja betartani senki.

A törvényjavaslat előterjesztői nagy reményeket fűznek az úgynevezett komplex munkaerő-piaci szolgáltatások megszervezéséhez, bevezetéséhez. Ez a program az információnyújtástól a tanácsadáson át a képzésig és munkaközvetítésig mindent magában foglalna. Különösen a képzésre, továbbképzésre kívánnak nagy hangsúlyt fektetni, hiszen a munkanélküliség kialakulásában jórészt az játszott szerepet, hogy az utcára került emberek túlnyomó többsége már nem rendelkezett a szükséges képesítéssel. Azaz a munkanélküliek között szép számmal akadnak olyanok, akik még a nyolc általánost sem végezték el, vagy csupán általános iskolai végzettségük van. Ha pedig diplomások, akkor olyan szakmát szereztek, amelyből “Dunát lehet rekeszteni”. Nem véletlenül szorgalmazták államilag is már a nyolcvanas évek közepétől a posztgraduális képzést. Persze, lehetnek más okai is annak, hogy egy diplomás ember munkanélkülivé vált, válik. Számos pályakezdő fiatalnak sajnos, ugyanez a sorsa. Ennek ellenére a diplomások, vagy mondjuk úgy, a képzettebbek esetében nagyobb az esély, hogy a képzés, továbbképzés révén mielőbb álláshoz jut a munkanélküli.

A törvénymódosítás egyébként még sok kérdést nyitva hagy. Ugyanis az előterjesztés a szociális és családügyi miniszternek ad felhatalmazást, hogy rendeletben határozza meg, pontosan melyek is a munkaerő-piaci szolgáltatások, illetve, hogy melyek a juttatások, támogatások feltételei. Annyi azonban már most is kiderül, hogy a munkanélkülitől, ha az megszegi mondjuk a munkaügyi központtal kötött megállapodást, a nyújtott támogatás visszakövetelhető, mégpedig kamatostul. Azt is tervezik, hogy a munkaadó a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70 százalékáig támogatásban részesülhet, ha a lakosságot, vagy a települést érintő köz-, vagy önként vállalt feladat ellátása, illetve közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaügyi központ által közvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében, úgy, hogy ezzel foglalkoztatottjai létszámát bővíti, és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

Magyarán arról szólt a történet, hogy a munkanélküliség visszaszorítása érdekében az egyik oldalon bővítik a lehetőségeket, a másik oldalon szigorítják a feltételeket. Csupán csak az nem derül ki, hogy ki fogja ellenőrizni ezek teljesülését, mert erre a munkaügyi központoknak sem volt erre sem idejük, sem pénzük, sem energiájuk, sem emberük. A cél tehát világos: érvényesíteni azt az elvet, hogy “aki nem dolgozik, ne is egyék”. Csakhogy ennek megvalósítása számos alkotmányos elvet és jogszabályt is sért. Megoldásra azonban szükség van. Még akkor is, ha ezt a világon sehol sem tudták megtalálni. Meglehet, nálunk még hosszú ideig példálóznak majd azzal, hogy Amerikában a munkanélküliek a segélyükből jobban megélnek, mint idehaza a többség a fizetéséből.

Mindenesetre várjuk, hogy dönt a parlament ebben az összetett ügyben. A kormány ugyanis új divatot vezetett be: egyetlen előterjesztésben több törvényt is módost. És ez nagyon nem tetszik az ellenzéknek, de adott esetben saját koalíciós partnereik, mi több, saját képviselőik is követhetetlennek tartják a jogszabályok változását. És mi lesz akkor azokkal a “szakmunkásokkal”, akinek végre kell hajtani ezeket a rendelkezéseket. Néhányukat ugyanis, akiknek a bizottságok ülésein kellett volna a felmerült kérdésekre válaszolniuk, csaknem elzavarták azzal, hogy bizony rettenetesen felkészületlenek a témában.
Csoknyay Edit

• A változásokról kérdeztük Pusztai Csaba alpolgármestert.
• Először azt említeném meg, hogy kisebb problémáktól eltekintve általános az a nézet a városban, hogy jól dolgoznak az orvosaink. Viszont szeretnénk tovább fejleszteni az orvosi ellátást, mint az alapellátásban, mint a szakorvosi ellátásban és van egy harmadik terület, ami nagyon fontos, a sürgősségi ellátás kérdése, más szóval a mentőszolgálat kérdése.
• Az alapellátásban azt gondolom személyi változásokra nincs szükség, viszont a rendelési időt olyan formában kell alakítani, hogy a lakosságnak jobban megfeleljen, ezért lesz egy délelőtti rendelés, és egy délután 16-20 ig, hogy a munkából haza érkezők is megfelelő ellátást kapjanak. Azt gondolom, hogy ez január elsejétől ez működőképes lesz. Szeretnénk azt is megtartani, ami kevés településen van, a huszonnégy órás, - tehát nappal is- orvosi ügyeletet. Szerencsére Gyálon nagy a gyermek létszám, a gyermekorvosok feladata az iskola orvosi ellátás is, ezért szeretnénk még egy gyermekorvost beállítani, mert jelenleg sok a várakozó a gyerek részen.
• A másik, a járó betegek szakorvosi ellátása induljon el Gyálon. Lassan egy éve folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy itt egy komoly szakellátás induljon be. Decemberben kerül a Képviselő-testület elé a szerződés tervezet. Miután több egészségügyi ellátóval tárgyaltunk, a Ferencvárosi Egészségügyi központ ajánlatát láttuk a legjobbnak, a szerződéskötés után ennek az intézménynek az orvosai fognak kijárni Gyálra, a szakrendeléseket megtartani. Gyakorlatilag tizenkét szakrendelés fog 2000. január elsejétől beindulni. A körzeti orvosok között is vannak, akik a szakvizsgákkal rendelkeznek, Ők is fognak adni szakrendeléseket.
• A mentőállomás ügyéről. A Pestmegyei Mentőszolgálattól, a minisztériumtól megkaptuk a támogatást. A felsőpakonyi és a némedi önkormányzat jelezte, szívesen együttműködik Gyállal, így már harmincezer fős vonzáskörzet lettünk, erre már minden képen érdemes egy mentő állomást kialakítani.
• Mikortól állomásoznak a Mentők Gyálon?
• Ha minden a tervek szerint halad, tavasztól vagy nyár elejétől.
• Lesz átalakítás a házban?
• Igen, főleg festés lesz kisebb átalakításokkal, ami kb. februárig tart, ez idő alatt a rendelések folyamatosan menni fognak, ezúton is elnézést kérünk a lakosságtól az ebből kialakulható kellemetlenségekért, de reméljük, amikor kész lesz, mindenki azt mondja megérte.
• A költségvetésről, az ez éviről, mert az év elején úgy látszott, hogy mintegy nyolcvanmilliót kell felvenni, és a jövő évi kilátásairól, ha hallhatnánk.
• Gyálon a költségvetés kétfelé oszlik: az egyik az alapműködésnek a költségvetése, a másik a nagy beruházásnak, a csatornaépítésnek a költségvetése. A kettő együtt megközelíti a másfélmilliárd forintot.
• A csatornaépítés feltételei konkrét jogszabályokkal, pályázati feltételekkel behatároltak, nincs pénzügyi mozgástere az önkormányzatnak.
• Az alapműködés költségvetése pedig jelentős mértékben az önkormányzat intézményeinek, iskoláknak, óvodáknak, egészségügyi központnak, a hivatalnak a működtetésére fordítódik. Az év elején még százötvenmillió forintos hiány látszott, ehhez képest most november végén már elég nagy biztonsággal látható, hogy megússzuk hitelfelvétel nélkül. Ez mögött egy nagyon szoros gazdálkodás van és szeretném meg köszönni a lakosságnak, az intézményeinknek, a képviselő testületnek, hogy türelemmel viselték a pénzhiányt, mert igen sűrűn merültek fel nem teljesített jogos igények, amihez pénz kellett volna.
• Az összességében csökkenő központi pénzek, hogyan hatnak majd a 2000 évi költségvetésünkre.
• Azt már az önkormányzatok lassan megszokják, - már évek óta így van-, hogy szűkülnek a lehetőségek. A fejkvóták alapján fizetett állami pénzek növekednek, viszont az adókból vissza származtatott pénz csökken. Így az előzetes számítások alapján, mintegy harmincötmillió növekményt találtunk jövőre. Ha Gyál másfélmilliárdos költségvetését nézzük, és a kormány által jelzett alacsony inflációt el is fogadjuk, akkor még azt sem fedezi. Gyakorlatilag reálértékben tovább csökken az önkormányzat támogatása, a dologi kiadások növekedése miatt. Különös tekintettel a köztisztviselők és a közalkalmazottak fizetésének emelésére lesz egy törvény által előirt kötelezettségünk. A 99 évi közoktatási törvényből is komoly kötelező költségek származnak minden önkormányzatra, így Gyálra is. Ezen kívül itt vannak még az energiahordozók árainak növekedései. Tehát jövőre még szorosabb pénzügyi évünk lesz.
• Meg ússzuk kölcsön nélkül?
• Az a célunk! Ezt csak úgy tehetjük, hogy növelni kell az önkormányzat bevételeit. Megpróbálunk itt vállalkozásokat megkötni. Olyanokat, akik méretüknél fogva nagy adófizetők, mert a lakosságot már nem lehet tovább terhelni adókkal.
• A GYÁVIV KFT –ről és a vízdíjakról milyen új hírek vannak.
• Gyál javaslatára, és a GYÁVIV felügyelő bizottságának aktív munkájával meg kezdődött a konkrét kidolgozása a vízdíjak alapját képező önköltség megállapításának.
• Érthetőbben: meg kell állapítani egy liter víz előállításának költségét, és ebből kiindulva kell megállapítani a lakosság által fizetendő vízdíjat. Egy szindikátusi szerződés alapján az előző évekhez képest komolyabb számításokkal lesz lebontva, hogy a GYÁVIV üzemelési területén, melyik településen mennyi az önköltsége a víznek. Amikor a konkrét adatokat megkapjuk, a képviselő testület fogja megállapítani a díjat. Sajnos nem tehetjük, hogy tovább tartjuk a vízdíjakat, várhatóan emelkedni fog, mert ide is begyűrűznek az energia, stb. árváltozások, ezek nem csak a lakosságot sújtják, hanem a szolgáltatókat is.
• Most, hogy az ASA megkezdte a befogadását Gyál kommunális hulladékának, lesznek árváltozások a szemétdíjban?
• Igen. A szemétdíjak változásáról a képviselő-testületnek kell döntenie. Jogszabályoknak megfelelő szemétrendeletet hozunk, ennek része lesz a szemét díjképzés rendje. A tervezet szerint évente kell meghatározni a költségek alapján.
• A költségek emelkednek, Gyálon ötezer tonna szemét képződik egy évben, eddig ezt a szemetet itt szórtuk el a környező mezőkön, erdőkben, egy gödörben, ezen túl európai normáknak megfelelően helyezzük el. Ennek ára van. Még nem végleges számot tudok csak mondani, ez házanként 2-300 Ft közötti emelkedést jelent majd havonta. Természetesen van, akinek ez sem kevés, de talán ennyit megér a környezet.
• Soha nem volt, és nem is hiszem, hogy lesz ilyen lehetősége a városnak, Gyálnak három országgyűlési képviselője van. Ez egy történelmi pillanat, három Gyáli közel van a tűzhöz, fog ebből valamit profitálni ez a város? Lehetséges lesz együtt lobbyzni egy- egy jó ügyért, és elfelejteni ez időre a pártállások különbözőségét?
• Nagy luxus lenne elmenni egy ilyen lehetőség mellett, ilyet nem engedhetnek meg maguknak a képviselők. Mind hármunknak megvan a maga parlamenti mozgástere, és össze kell hangolnunk az irányt egymás támogatására. Optimista vagyok ebben a kérdésben, a kisebb természetes pártfüggéstől determinált ügyektől eltekintve, komolyan azt gondolom, van olyan együttműködés közöttünk, ami jó lehet a lakosságnak. Nem véletlenül kezdtük úgy 98 végén az önkormányzati ciklust, hogy egyfajta együttműködési megállapodást kötöttünk. Mint aláíró, ez vonatkozik a három országgyűlési képviselőre is. Én ezt, igyekezem minden területen megvalósítani, remélem, hogy ha a másik két képviselőt meg kérdezik, hasonló módon nyilatkozik erről.
• Lejegyezte Gyurián Emil

Tekintse meg partnereink web oldalát is! :

A GYÁL és nagytérsége induló portál

PVC PADLÓ és PADLÓSZŐNYEG     SZOMSZÉDOLÓK

AUTÓRIASZTÓ! - AMI TELEFONÁL ÖNNEK

Fordítás   GÉPKÖLCSÖNZŐ-KULCSMÁSOLÓ    Autófesték bolt   LAKODALMASHÁZ

Pszichológus   VIDEÓ FELVÉTEL-KÖLCSÖNZŐ   Gyál Város  SPORT-JÁTÉK-TÁSKA

Vecsési vasudvar LAKÁSTEXTIL Könyvelés Műszaki bolt kisgépek FEGY

  Konditerem   Blue caffe      Kisbútor, kertibútor,müanyag      

Gyáli birkózók  100 Ft -os bolt     Édenpark kávéház-étterem-fagyizó

vissza a főoldalra Tovább a 4-7oldalra